Miért maradnak távol a fiatalok a választástól? – új kutatási eredmények

League of Young Voters tanulmánya áttekintést nyújt annak okaival kapcsolatban, hogy a fiatalok miért maradnak nagy számban távol az európai parlamenti választásoktól. Ennek érdekében mind a fiatal távolmaradók szociológiai jellemzőit, mind a politikai pártok választékát górcső alá veszi.

 

A tanulmány három fő következtetést von le:

  • a fiatalok választási inaktivitása szocioökonómiai faktorokhoz kapcsolható;
  • kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a politikai pártok és a fiatalok viszonyát;
  • a politikai pártoknak figyelembe kell venniük a fiatalok politikai aktivizmusának és kommunikációs szokásainak változásait.

Az Európai Unió az Európai Parlament fokozatos hatalomnövelésével válaszolt a demokratikus deficitjével kapcsolatos kritikákra. Mégis 1979 óta folyamatosan csökken a választási részvétel minden alkalommal. A 2009-es európai parlamenti választást a fiatal választók részéről kis híján 65%-os távolmaradás jellemezte. Egy 2009-es Eurobarometer adatfelvétel szerint minden jelentős szociodemográfiai jellemző összefüggésben áll a szavazási hajlandóságra. A tipikus fiatal távolmaradó: 25 év alatti nő; magát a társadalom alsóbb osztályaihoz tartozóként látja; középfokú végzettségű; nem dolgozik vagy betanított fizikai munkát végez.

A felmérés arra is rámutat, hogy mivel sok fiatal szavazó nem vesz részt a választáson, logikus módon a pártok nem is célozzák őket kampányaikkal. A 2009-es választási kampány során 5 ország választási pártprogramjaiból vett mintában a pártok fele meg sem említi a fiatalokat, de a fiatalokat megszólítók köréből is a többség nem ajánlott kifejezetten az ő problémájukra szabott megoldásokat.

A tanulmány négy lehetséges magyarázatot vizsgált a fiatalok EP választási távolmaradására vonatkozólag. A racionális döntés elmélete szerint ha az egyéni szavazat látszólag nem okoz változást, akkor a polgárok szívesebben töltik idejüket a politika helyett mással. Mindazonáltal az adatok azt mutatják, hogy ez nem igaz az európai választásoktól távolmaradó fiatalokra, mert a fiatalok ritkán említik a magánügyek nagyobb fontosságát a távolmaradás okai között.

A második magyarázat szerint a távolmaradás az EU elleni demonstráció egy formája. Az adatok nem támasztják alá ezt az érvelést, mert a fiatalokra jellemző a legkevésbé, hogy elégedetlenségüket a választási inaktivitással fejeznék ki. Egy alternatív magyarázat lehet, hogy az EP választások másodrangú választásoknak tűnhetnek. Ezzel szemben az adatok szerint erős összefüggés van a nemzeti és EP választásokon való részvétel között. Tehát az országos választásokon távolmaradók majdnem biztosan távolmaradnak az EP választásoktól is.

Egy harmadik elmélet szerint a fiatalok egyszerűen kirekesztve érzik magukat a politikából és hogy a számukra fontos ügyekkel nem foglalkoznak. Ez egybevág a vizsgált EP választási pártprogramok azon jellemzőjével, hogy a fiatalok problémáit nem érintik, valamint azzal a ténnyel, hogy kevés fiatal képviselőjelölt van. Ha ezzel szembesülnek a fiatalok, kialakulhat az apátia. Ezen túl a politikai intézmények nem képesek a fiatal szavazók ritmusát követve kihasználni az új típusú médiát, hogy elérjék őket.

A negyedik elméleti megközelítés szerint a fiatalok nem elutasítóak a politikával kapcsolatban, de az általuk kedvelt részvételi formákat nem ismerik fel a pártok és kormányzatok. Kutatási adatok szerint a fiatalok politikai részvétele a képviseleti demokráciáról áthelyeződött az ügy-alapú politikai akciókra és a hálózatépítésre. A pártoknak jobban el kell mélyülniük ezekben a politikai részvételi formákban, hogy ezzel a választási részvételt erősítsék.

Pontosan azért, mert a fiatalok nem fordultak el a politikai témáktól, vissza lehet őket csalogatni a szavazófülkékbe. Ez a tanulmány javaslatokkal él olyan megvalósítható változásokra vonatkozóan, amelyek segítik a fiatalok bevonását a nemzeti és EU szinten jelenlévő politikai intézményekbe és folyamatokba.

 

 

JAVASLATOK

  • A tagállamoknak életkori kvótát kellene bevezetniük: az EP képviselőjelöltek 25%-a legyen 35 év alatti;
  • A jelenleg használatos jelöltkiválasztási módszerek lecserélése közvetlen és nyílt közösségi kiválasztásra;
  • A fiatalokat érintő problémák egyértelmű megjelenése a pártpolitikai programokban „gettósítás” nélkül;
  • A fiatalok legfontosabb csoportjait is célozni kell politikai üzenetekkel: hallgatók, társadalmilag kirekesztettek, első szavazók;
  • Főműsoridős, a fiatalokat érintő témákkal foglalkozó politikai vita sugárzása fontos jelöltek, pl. az európai pártok EB elnökjelöltjei között;
  • Használják az internetes médiumokat a fiatalok elérésére és a hallgatósággal történő kapcsolatépítésre;
  • Kerüljön be az EU története és szerepe a nemzeti oktatási rendszerekbe;
  • Egyszerűsítsék a szavazási eljárást;
  • Csökkentsék a választási korhatárt az európai választásokon.

 

 

http://www.youthforum.org/assets/2014/02/YFJ-LYV_StudyOnYouthAbsenteeism_WEB.pdf

Madarász Csaba

A digitális demokrácia, off- és online részvételi technikák és mindenféle egyéb aktuális téma kazalba rakva a kedvemre való!

You may also like...