A “CLLD”-ről kezdőknek

clld

Az Unió fejlesztéspolitikai dokumentumait, ezzel kapcsolatos kommunikációit böngészve mind gyakrabban botlunk egy titokzatos négybetűs szóba, a “CLLD”-be, mely a “Community-led Local Development” koncepció rövidítése, magyarul pedig “Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztésnek” szokás fordítani (ha ragaszkodnánk a mozaikszavakhoz: “KIHF”). A CLLD és a mögöttes koncepció és megközelítés nem újkeletűek, már a LEADER programokban is igen hangsúlyos szerepet kaptak. Az ambíciózusnak tűnő elképzelés, mely szerint a helyi közösségek alulról jövő kezdeményezések (bottom-up) keretében alakítják ki fejlesztési stratégiájukat és helyben, maguk döntenek a források felhasználásáról is – elméletben legalábbis – hosszú évek óta része az EU elsősorban a vidékfejlesztési stratégiájának.

Úgy tűnik, a Bizottság a LEADER-es tapasztalatokat értékelve a CLLD-t továbbgondolásra, sőt szélesebb körben való alkalmazásra tartotta érdemesnek. Az aktuális finanszírozási ciklusban ugyanis kiemelt szerepet szán a CLLD-nek, azt egységesebb és komplexebb módszertanná kívánja tenni. Újdonság a korábbi évekhez képest, hogy a CLLD a 2014 és 2020 közötti ciklusban nem csak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap-ból, hanem három másikból (Strukturális Alap, Kohéziós Alap, Tengerügyi és Halászati Alap) támogatható programokban is alkalmazható módszertan lesz.

Melyek a CLLD módszertan főbb elemei?

A Bizottság rövid ismertetőjében az alábbiakat emeli ki:

» konkrét, szubregionális szintű területekre összpontosít;
» közösség által irányított, a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi gazdasági érdekeit képviselő helyi akciócsoportokkal;
» olyan integrált és több szektort felölelő, területspecifikus helyi fejlesztési stratégiákon keresztül valósul meg, amelyik kialakításukkal figyelembe veszik a helyi igényeket és lehetőségeket;
» figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket, a helyi környezetben innovatív jellemzőket foglal magába, hálózatépítési tevékenységeket, valamint értelemszerűen együttműködést is tartalmaz.

A változások értelmében tehát a jövőben nem csak vidéki, hanem városi közösségek is élhetnek a CLLD eszközével. További újdonság, hogy az ún. “multifunding” elv értelmében a különböző kezdeményezett csoportok egyszerre több alap forrásaira támaszkodhatnak és integrált módon valósíthatnak meg több szektort felölelő alulról építkező fejlesztési terveket.

Az Európai Bizottság a CLLD fejlesztési eszközként való kibővítésétől azt reméli, hogy strukturális problémáik megoldása során egyre több helyi közösség folyamodik alulról építkező projektek kidolgozásához, fejleszteni tudják közösségi kapacitásaikat, ösztönzik az innovációt, a vállalkozói tevékenységet és a változásra való képességet, a közösségeken belül pedig nőhet a részvétel, hangsúlyosabbá válhat a közösségi irányítás, és mindez fokozhatja az EU szakpolitikáinak eredményességét továbbá a többszintű kormányzás hatékonyságát.

A CLLD fontos elemét képeznék a jövőben is a LEADER-ből már jól ismert “helyi akciócsoportok“, melyek – fontos hangsúlyozni: a jogalkotó szándéka szerint – “a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből” állnak. Ők alkotnák meg a “helyi fejlesztési stratégiákat”, melyben többek között meghatározzák, pontosan mely területre és populációra vonatkoznak az elképzelések, tartalmazzák a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzését (SWOT), és egy konkrét cselekvési tervet.

Az egységes módszertan, a “hogyan” kidolgozása a Bizottság feladata, és bár a végleges koncepció nem minden eleme látott még napvilágot, már előzetesen is számos kétség fogalmazódhat meg bennünk. Vajon átültethetőek lesznek-e a LEADER tapasztalatai városi közösségekre? Hogyan élhetnek a CLLD adta lehetőségekkel a helyi közösségek legkiszolgáltatottabb tagjai? Hogyan kezelhetők a közösségek közötti egyenlőtlenségek? És válhat-e a CLLD igazán egységes módszertanná az európai közösségben, ahol a tagállamok demokrácia terén igen eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek?

Az már a tagállamok hatáskörében van, hogy meghatározzák, hogyan tervezik a közösség által irányított helyi fejlesztés támogatását, és mely területen fogják alkalmazni a közösség által irányított helyi fejlesztés módszerét. Vajon az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl lesz-e a tagállamokban valódi politikai elkötelezettség a CLLD alapelvei és értékei mellett? Hogyan küzdenek meg az integratív szemlélettel és teszik lehetővé a közösségek számára az egyes alapokhoz egyszerre való hozzáférést? Képesek lesznek-e olyan intézményrendszert működtetni, amely nem csak bürokratikus akadályokat görget a kezdeményezettek elé, hanem rugalmas kereteket biztosít a helyben született tervek megvalósításához? És helyben vajon lesz-e elég szakértelem, részvételi kedv, cselekvésre való hajlandóság és megteremthetőek-e a feltételei annak, hogy a hátrányos helyzetű helyi szereplők is hallathassák hangjukat? Pusztán a LEADER program magyarországi anomáliáinak ismeretében elég okunk van arra, hogy kellőképpen óvatosak legyünk a CLLD-vel kapcsolatban megfogalmazható elvárásainkkal.

You may also like...